Bevezető
1899-ben a Szegedi Zsidó Hitközség tervpályázatot hirdetett egy új zsinagóga építésére. Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építész-páros egy rendhagyó formájú, „új vonalú” zsinagógaépülettel pályáztak, de annak ellenére, hogy Lechner Ödön építész, zsűritagként mellettük foglalt állást, tervük nem nyerte el a konzervatív ízlésű bíráló bizottság tetszését. A Szabadkai Zsidó Hitközség, amely már túl volt egy sikertelen zsinagóga tervpályázaton, az építészek tervbemutatóját követően azonnal átvette a tervet. A kivitelezésre kiírt pályázatot Nagy Ferenc és Kladek Lukács építőmesterek cége nyerte el.
1900-ban megkezdődött az új szabadkai zsinagóga építése. Időközben a tervezőknek könnyen sikerült meggyőzniük a hitközségi elöljáróságot, hogy az új zsinagógát hagsúlyosan lechneri orientális/magyaros stílusban építsék. A szerkezet már 1902 őszére felépült, azonban az utólagos munkálatok még egy évet vettek igénybe. A zsinagóga templomavatása ünnepélyes keretek között 1903. szeptember 17-én történt.
Az építés körülményei
Szabadka
A történelem folyamán az Izraelita közösség gazdasági ereje, pillanatnyi társadalmi és jogi státusza először tette lehetővé, hogy új szentélyének bizáncias kupolája egyenrangúan emelkedhessen az akkori templomtornyokkal karöltve (Ferences templom, Avilai Szent Teréz katolikus templom, Szerb görögkeleti templom) a város sziluettje fölé, immár aktívan befolyásolva, alakítva a városképet, és előrevetítve a jövőbeli építészeti fejlődés irányvonalait Szabadkán.
Ez a trend nem egyedülálló jelenség volt a várost illetően, hanem általánosságban jellemzővé vált Monarchia-szerte.
Problémák az építkezés körül
A behatárolt anyagiak miatt történt, hogy a zsinagóga építkezésénél kompromisszumokat kellett kötni, s nem mindenhol a legnemesebb, legdrágább anyagokat alkalmazták: majolika helyett terrakotta és gipsz díszek kerültek a homlokzatokra; a lábazat siklósi vörös-márvány helyett műkőből épült; a bima és a tóraszentély borítása márvány helyett csak márvány utánzatú („márványozott”) stukkóból készült, az aranyozás helyett bronzfestéket használtak, az orgona is szerényebb méretű lett – fából kialakított díszsípokkal. Ez a tény nagymértékben hozzájárult az épület állagának rohamos romlásához is, valamint a felújítás folyamán is számos dilemmát, nehézséget okozott.
Építészet, szerkezet, művészet
Kultúrtörténeti téregység
Az épület egy nagy saroktelken áll a mai Zsinagóga-tér valamint a Jakab és Komor tér között, és a korabeli uralkodó gyakorlatnak megfelelően az utca vonalától beljebb épült. Eredetileg további három földszintes épület is állt a telken. Két kisebb - a kóser mészárszék és a gondnok háza (rajta keresztül lehet eljutni a régi zsidó iskola tornatermébe), valamint egy jóval nagyobb - a zsidó iskola épülete, amelyet az 1980-as években egy sikertelen telekspekuláció áldozataként lebontottak. A Zsidó Hitközség egy emeletes épülete is a telken áll. A hitközség, az egykori iskola, valamint a kóser mészárszék épületét is Jakab és Komor tervezték.
Általánosan
Dr. Klein Rudolf tipológiai felosztása szerint a szabadkai zsinagóga a bizánci templom típusú zsinagógák közé tartozik. Ebből eredően, egy nagy bizáncias központi kupola koronázza, ehhez a négy sarok felől színes zománcos cseréppel fedett kisebb sarok-kupolák, avagy inkább óratornyok csatlakoznak. Eredetileg a földszinten 950 ülőhely volt a férfiaknak előrelátva, a karzatokon pedig további 530 a nők számára. A nők részére kialakított karzatokra az épület négy sarkában elhelyezett kapukon, szélfogókon és lépcsőházakon keresztül lehet feljutni. A földszinti imatérbe a nyugati homlokzaton található háromkapus főbejáraton keresztül, valamint a déli és északi oldalon is elhelyezett kapukon keresztül vezet az út.
Az építészek a külalak, valamint belső tér minden részletének megfogalmazásánál többrétegű jelképrendszert alkalmaztak. Az épületen az egyetemes ősképek, a zsidó vallási ikonográfia, népies szimbolizmus, valamint a szabadkőműves jelképek fonódnak össze az univerzális „egész” és az egyedi „részlet” szerves kapcsolatán keresztül.
Kupola
A sarokkupolák a négy égtájat jelképezik, valamint az idő múlását. A kupola mint olyan, általában a mennyboltot, a szellemi szférát, az alatta lévő négyzet/téglalap alakú épület pedig a földet, az anyagi világot szimbolizálja. A kettő között a nyolcszögletű kupoladob teremti meg az átmenetet, utalva a világegyetem harmóniájára, összhangzatára.
Körbejárva az épületet a látogatónak feltűnik, hogy a zsinagógát a központi főkupola koronázza, amelynek csúcsán Dávid-csillag jelöli a mennyei és földi egységet.
Homlokzati zónák
A homlokzatok három vízszintes övezetre oszthatók. A legalsó, a talajhoz legközelebb álló övezet a rózsaszín műkő lábazatot, valamint a vörös homlokzati géptéglával borított sávot foglalja magában, amely az anyagi, földi létformát szimbolizálja. A közbülső sáv a földi paradicsom, az elveszett édenkert ábrázolása. Átmenetet képez az anyagi és a mennyei, szellemi világ között, amely a legfelső övezet, a kupolák világa.
Belső tér
A belső tér, úgy mint a templomkülső, függőlegesen is háromosztatú. Itt is megtalálható az anyagisághoz, a földi léthez kötődő karzatok alatti imatér, ahol a hithű férfiak padsorai álltak. Itt található a bimá – ahol a tórát olvassák, és amelyről a frigyszekrény nyílik. A bimán állt két menóra és két kilenckarú hanukia amelyet Hanukakor, a fények ünnepén szokás meggyújtani.
Földszinti tér
A földszinti tér a többihez képest kissé sötétebb, félhomályba burkolódzó. Csak a karzat allatt végigfutó üvegfestményekkel berakott ablakok világítják meg, valamint a díszes, kúp alakú csillár, és a többi világítótest. Minden félköríves üvegablak színvilága különböző és egyedi, a népies virágmotívumok azonban ismétlődnek. Az impozánsan díszes központi csillárnak funkcionális és esztétikai szerepén kívül volt még egy feladata, mégpedig, hogy javítsa a kupolatér akusztikáját. Rajta kívül a beltér megvilágítását még nagyszámú díszes messzing világítótest biztosítja.
Aron Hakodes és a zene világa
A zsinagóga legszentebb helye a frigyszekrény, Aron HaKodes, amely az eredeti frigyláda helyett jelent meg a zsinagóga építészetben. Ebben tartják a tóratekercseket azaz a Mózesi könyveket - a zsidó vallás szent iratait. A tóraszekrény fölött/mögött a „zene világa”, a kórus-karzat található. Itt állnak az egykori orgona maradványai. Az eltűnt sípokat fából készült álsípokkal helyettesítették, amelyeket most szintén felújítottak. Eredetileg az ortodox zsinagógákban csak emberi hangot volt szabad megszólítani, az orgona jelenléte már neológ jelenség.
Mérföldkő a zsinagóga sorsában
A 2014-es év fordulópontot jelentett a zsinagóga hányatott sorsában, ugyanis a Magyar állam önzetlen anyagi és szakmai támogatásával lehetővé tette, hogy végre megtörténjen a teljes felújítás, és hogy 2017 végére a zsinagóga visszanyerje eredeti fényét és lélekzetelállító szépségét, felsorakozhasson Szabadka gondozott szecessziós gyöngyszemei sorába.
A felújított zsinagóga a restauráció után új rendeltetést kap. Elsődlegesen idegenforgalmi látványosság lesz, és más kulturális rendezvényeknek is teret ad. A szabadkai izraelita hitközség tagjai alkalmanként, nagyobb vallási ünnepek, megemlékezések alkalmával zsinagógaként is használhatják, amikor csak igényt tartanak rá.
Felújítás
A mindent átfogó felújítás során többek közt helyreállították a zsinagógabelső díszítőelemeinek műarany felületfestését (slag metal), egyes helyeken igazi aranyozást is alkalmaztak (katarina gold). Külön kihívást jelentett a túlságosan nagyszámú földszinti padsor sorsa, a padok eredeti színezésének megállapítása. A szakemberek végül úgy határoztak, hogy a belső tér használhatósága fokozása érdekében a padsorokat ritkítják, ellenben a padok eredeti színvilágát visszaállítják. Az reliefesen kiképzett színes klinker padlólapok hiányzó darabjait Marokkóból rendelték, ahol azokat egyenként kézművesek készítették.
A zsinagóga külső vakolt falrészeinek színe is talányt jelentett sokáig, hiszen az eredeti színezést a teljes vakolattal együtt még a múlt század húszas, majd hetvenes éveiben eltávolították, és újravakolták. Jakab Dezső 1925-ös visszaemlékezésében azt írta, hogy ez a színezés zöld volt, nem sárga.
A 40 éves felújítás vége
2017. december 31-i határidővel véget ért a 40 esztendős felújítás, és a szabadkai zsinagóga ismét visszakapta jelentőségéhez méltó eredeti szépségét.
Szöveg:
Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka
Google play – App Store
ICBTECH / Vajdasági műemlékek / Szabadkai zsinagóga