Ugrás a tartalomra

Szabadka magyar szecessziós kincsei

Századforduló – ez az a szó, amely egybeforr Szabadka virágkorával, az a szinte már kifejezéssé vált fogalom, amely Kosztolányi poros-boros Szabadkájának meghozta a felvirágzást, ipari forradalmat, innovációk betörését és az egyik legszebb, legérdekesebb és igazán magyar stílusegység elterjedését – a szecessziót. Az art nouveau-ként ismert építészeti stílus talán Barcelona városát tette valóban világhírűvé, elsősorban Antoni Gaudí építésznek köszönhetően, de Közép-Európában van még egy város, ahol Gaudí kortársai eme különleges irányzat alapján alkottak, ráadásul az igazi, a magyar nemzet örökségébe rég beleívódott motívumok felhasználásával. Szabadkán sétálva szinte nincs utca, amelyben ne ismernénk rá a matyó vagy éppen kalocsai hímzésre, vagy ne venne minket körbe ezernyi szív, mint a Zsinagóga udvarába lépve. Szabadkára látogatva tartson velem egy tematikus magyar szecessziós városi sétán, amely keretében megismerkedünk a város legszebb szecessziós épületeivel, egykori tulajdonosaik intrikus életével, valamint a város századfordulós életvitelével is. Ezen épületek közül emelek ki néhányat a következő sorokban:

  1. Szabadkai Zsinagóga: Tudta, hogy ez Európa második legnagyobb zsidó temploma? Ráadásul az egyetlen épen megmaradt zsinagóga, amely a magyar szecesszió stílusjegyeivel épült? Elhinné, hogy a közadakozásból épült impozáns zsinagóga 1902-ben mindössze 1 év alatt felépült? A templom fala nem vastagabb egy téglányinál, mégis grandiózus, lenyűgöző és tiszteletet parancsoló. A 2018-ban restaurált épület számos szimbólummal rendelkezik, egykoron pedig a kor és a Magyar Állam legnagyobb művészei dolgoztak rajta, mint Komor Marcell és Jakab Dezső, illetve Róth Miksa üvegfestő. 
  2. Városháza: Néhány esztendővel a Zsinagóga átadása után városunk már oly méreteket öltött, hogy a Magyar Királyságban az előkelő harmadik helyet foglalta el. Szabadka polgármestere, dr. Bíró Károly úr ezért úgy döntött, hogy ideje egy, a város számára megfelelő városházát építeni. Nem haboztak, 1908-ban a régi városháza helyén megkezdték az új épület építészeti kivitelezését, majd 2 évvel később már állt is a magyar szecessziós, 105 méter hosszú szabadkai Városháza. Lenyűgöző vitrázsok, csupa Zsolnay kerámia, Turulmadarak, piros-fehér-zöld kombináció, és sok-sok, a város egykori arculatát meghatározó motívum napjainkig a világ legszebb épületei közé sorolja a szabadkai Városházát. 
  3. Aranybárány Szálló: Olvasta már Kosztolányi Pacsirtáját? Emlékszik arra a részletre, amikor Pacsirta szülei a fősétányon lévő étteremben ebédelnek? Tudta, hogy a regény valójában szabadkai ihletésű és a regény több szereplője is valós személy volt? Nos, sokan ebben a valóban létezett étteremben és szállodában étkeztek, gyülekeztek. Már 1857-ben állt a szálló, többször is átalakították, utoljára a város főépítésze, Macskovity Titusz varázsolta szecesszióssá.
  4. Takarékpénztár: Szabadkán érdemes emelt fővel sétálni. Nemcsak a büszkeség miatt, hogy városunkban tartózkodik, hanem a rejtett elemek megfigyelése érdekében is. Így történhet meg, hogy például a magyar szecessziós Takarékpénztár homlokzatán mókusokat, méhkasokat, de még baglyokat is megfigyelhet. Nos, a szecesszió nemcsak a népi motívumokat használja, hanem rámutat egy-egy épület rendeltetésére is. Tehát gyűjtögetni kell, mint a méhnek, takarékoskodni, mint a mókusnak... de csak bölcsen, okosan, ahogyan a bagoly is teszi. 
  5. Raichl Ferenc palotája: Vendégeskedett már olyan házban, amelybe egy szíven keresztül lépett be? Nem? Gondoltam! Ezért elvezetem a város egykoron legtehetségesebb építésze, Raichl Ferenc úr saját rezidenciába, amely a régió, de talán Közép-Európa valóban legszebb szecessziós épülete. Az építész mindössze 4 évig lakta családjával, de ez volt a város legelőkelőbb palotája. Muránói üveg, Zsolnay kerámia, vörös márvány. Mondjam tovább? Dohányzó szalon az uraság számára, női szalon a hölgyek információinak továbbadására, báli terem, étkező, téli kert... Az épület ma a szabadkai Kortárs Galéria számára biztosít otthont, ahogyan Raichl maga is szerette volna. Az épület elárverezése után a házából távozva csak ennyit mondott: Remélem, hogy egyszer a csodát, amelyet megalkottam, a nagyközönség is megtekintheti. 
  6. Sonnenberg Salamon háza: A mai magyar nagykövetség székházában egykor egy cipészmester élte mindennapjait. Bár a Raichl-palota szomszédságában emeltette házát, ő sem félt magyar szecessziós falakat emelni. A Zsolnay kerámiával ékesített épület olyan, mintha egyenesen a Magyar népmesékből csöppent volna ki. Szinte hallani a rajzfilm csivitelő-fütyörésző galambjait, mert valóban olyan érzést kelt, mintha ők vonták volna be magyaros motívumokkal az egész házat. 
  7. Palics: A Monarchia egykori legszebb üdülőhelyei közé tartozó Palics a magyar szecesszió ékkövei közé tartozik. Amikor Savoyai Jenő a diadalmas Zentai csata után (1697) Bécs felé vette az irányt, az első hely, ahol meg lehetett itatni a lovakat, a Palicsi-tó volt. Csak éppen a lovaknak nem ízlett a tó vize, Savoyai mérgesen fel is jegyzi, hogy azért, mert a tó sós! Hát igen, a sok magnéziumnak, kalciumnak köszönhetően, ami valójában Palics értékét képezte. Már az 1800-as években kiemelkedő üdülőváros volt, a XX. század elején a települést páva alakú szecessziós Víztoronnyal, magyaros Vigadóval, parkkal és számos villával gazdagították az előkelőség, de hamarosan a széles polgárság élvezetére is. Tudta, hogy Karády Katalin is itt töltötte nyarait? Vegye át a díva szerepét, és tegyünk egy sétát a romantikus, szecessziós Palicson! 

Szabadkán megközelíthetőleg 120 épület emeltetett szecessziós stílusban. Számos olyan rejtett kincs, régi ház van, amelyen még mindig felismerhetők a magyar népi művészet elemei. Írásomban a legismertebbekre fektettem a hangsúlyt, ezen belül is a szabadkai Zsinagógára és Városházára, de egy szecessziós tematikus sétán igazi kincskereső kalandba lendülünk, hogy megismerjük, hogyan is ivódott be a magyaros építészet a polgárok mindennapjaiba, és hol vannak mindazon elfeledett értékek, amelyek városunkat ilyen egyedivé teszik Európa térképén.

Tóth Borisz, közgazdász, idegenvezető
Tematikus séták és idegenvezetés rendelhető:
+381 64 28 29 401, boris.tot.88@gmail.com

visitsubotica.com