A SZABADKAI ZSINAGÓGA MINT A GÓTIKUS TEMPLOMOK ELLENTÉTE
A szembeállítás
A szabadkai zsinagóga szembeállítása a gótikus templomokkal nemcsak módszertani előnyöket ígér, mivel így egy ismertebb vallási koncepció segítségével világítjuk meg a széles körben kevésbé ismert zsidó álláspontokat és ezek térbeli megnyilvánulását a templomok illetve zsinagógák alakjában, hanem azért is indokolt, mert Jakab Dezső, a tervező építész 1925-ben írott cikkében kifejti, hogy a „gótikus templomok komor bensőségével" szöges ellentétben álló teret kívánt létrehozni, a szabadkai zsinagógában.1
Felmerülhet az olvasóban a kérdés: miért hasonlítjuk a zsinagógát éppen a gótikus templomokhoz és nem más reneszánsz, barokk vagy akár klasszicista keresztény egyházi épületekhez? Ez nem véletlen. Nemcsak Jakab Dezső gondolatmenetének követése indokolja a gótikus templomot mint összehasonlítási alapot, hanem a vallásfilozófiái háttér is. A X I I I . századi gótikus székesegyházak a nyugati kereszténység templomépítészetének csúcspontját jelentik. A preromán és a románkori épí tészetben még él az antik, pogány művészeti hagyomány, és nem rendelkezik olyan filozófiai alappal mint a gótikát elősegítő skolasztikus gondolkodás. A gótikus művészetet követő reneszánsz viszonylag kevés templomot hozott létre (közöttük vannak igen jelentősek is, mint pl. a Szent Péter bazilika Rómában vagy a Szent Pál székesegyház Londonban és abban az építészeti stílusban ismét életre kel az antik, görög—római pogány tradíció. (Ebben a korban illetik először az előző századok építé szetét a gótikus jelzővel, ami akkortájt természetesen pejoratív volt.) Az ezt követő barokk már az ellenreformáció, a változásoknak gátat vető harcos (és győztes) egyház építészete és nem Aquinói Szent Tamás vilá gáé. A barokk korában már nem a katolikus egyház az, amely maga köré gyűjti a vezető szellemi elitet, mint a skolasztika idejében, hanem az éledező profán tudomány és művészet. Ezáltal mind mélyebb lesz a szakadék a pozitív tudományok, ezeknek eredményei és az egyház között.